A mai világban oly divatos a Brownies fogyasztás, vagy ahogy mostanában mondani szoktam a „Brownies őrület” (kivétel nélkül mindegyik főzőshow-ban készítették már!), eszembe jutatta a ’60-as évek gyerekkori vasárnapi, süti-illatú délutánjait…
Gyermekeim már nagyok és sokat mesélek nekik ezekről az időkről. Lányommal az utóbbi időben egyre többet vagyunk együtt a konyhában, és akkor emlékezem…
Nos, nálunk így festett egy un. brownies a ’60-as években illetve az alább adom meg a receptet úgy, ahogyan már én sütöttem a gyerekeimnek ill. sütöm, amikor egy kicsit finomabb falatokat akarok az asztalra tenni…
„Most Brownies az új neve, de Manci nagyanyám „csokis” süteményé –nek az 50-es években is nagy sikere volt. Csak azt nem tudom, hogy honnan szerzett csokoládét hozzá?! Egyszerű ez is! Igaz, frissen az igazi, de akkor régen a kályhára tettük „melegedni”, most célszerű a mikróba egy picit felmelegíteni és a most divatos fagyival, valamilyen lekvár, v. gyümölcsöntettel tálalni. Akkor, és még hosszú éveken keresztül csak „mezitlábasan” ettük. Lássuk, mi kell hozzá:
Kb.12,5 dkg vajat és 20 dkg étcsokoládét gőz felett megolvasztok (lehet beletenni, most kapható a magasabb kakaótartalmú csokit is, azzal jobb lesz) kb. 15 dkg kristálycukrot kikeverek 4 egész tojással, és beleteszek 10 dkg darát diót, v. mandulát és 10 dkg durvára vágott diót v. mandulát. Fontos, hogy előtte egy kicsit meg kell pirítani, mert jobb lesz az íze! Külön tálban összekeverek 15 dkg átszitált lisztet 2 teáskanálnyi (a recept szerint, de én 1 tasak) sütőport keverek bele. A tojásos masszába apránként belekeverem a sütőporos lisztet, majd óvatosan a csokis masszát. A tojás nagyságától függ, hogy milyen sűrű lesz a tészta, lehet variálni a tojással és a liszttel is, a lényeg, hogy mindig egy kissé hígabb tésztát kapjunk. Közepes, sütőpapírral bélelt tepsibe öntöm a masszát manapság, régebben kivajaztam és kiliszteztem, de így sok a mosogatni való! Alufóliával letakarom a tepsit, hogy sülés közben ne égjen meg, gyakran ránézek (az időt sajna nem tudom) és tűpróbáig sütöm. A tészta közepe ne legyen száraz! Porcukorral, lekvárral ettük anno, most divatossá lehet tenni különböző trükkökkel!!”
Kétségtelen ráhajazik a mostani angol süteményre, de vajon nem az a régi volt az eredeti?.......
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése